Mi az a Google Sandbox, és hogyan kerülhetnek ki az új webhelyek a homokozóból?

A Google Sandbox története

A Google Sandbox koncepció története 2004-ig nyúlik vissza. Ekkor tűnt fel a keresőoptimalizálással foglalkozó szakértők körében egy érdekes jelenség. Hiába építettek erős linkeket, hiába publikáltak minőségi tartalmakat, hiába optimalizáltak alacsony nehézségű kulcsszavakra, az erőfeszítések meddőnek bizonyultak. Az új site-ok ugyanis egyáltalán nem úgy rangsoroltak, ahogy az elvárható lett volna tőlük.
A furcsa helyzetet tovább bonyolította, hogy a Google listáin gyengélkedő webhelyeket a Bing és a Yahoo a várakozásoknak megfelelően rangsorolta.
A site-okat a Google teljes mértékig látta, tehát szerepeltek az adatbázisában, vagyis nem indexelési hiba okozta a problémát. Nos, akkor vajon mi?

A Google Sandbox elmélete

Az új webhelyeket érintő rangsorolás elmaradásért, illetve késéséért a rangsoroló algoritmusok egyik szűrőjét tették felelőssé a szakemberek. A feltételezés szerint a mechanizmus karanténba helyezi az új webhelyeket. Egy olyan homokozóba, amely elkülönül a felnőtt site-ok mezőnyétől. Ebben a sandbox-ban pedig alig van esélyük az új honlapoknak arra, hogy a szokásos módon előrébb lépjenek a rangsorokba.

Két tényezőt azonosítottak a szakemberek, amelyek a Sandbox-hatást kiváltották (és kiváltják a mai napig):

• A domain kora. Megfigyelték, hogy a Sandbox-hatás csak a viszonylag új domaineket érinti. Fontos, hogy a domain korának számítása ebben az esetben nem a regisztráció dátumával kezdődik. (Hanem attól az időponttól, amikor a domain oldalait először indexelte a Google.) Mindebből következően azt is megfigyelték, hogy néhány hónap elteltével a webhely kikerül a homokozóból, és képes lesz normálisan rangsorolni.
• A kulcsszó nehézség nagysága. Egyes feltételezések szerint a nagy keresési volumennel, erős versennyel rendelkező kulcsszavakra optimalizált oldalakat érinti a Sandbox-hatás. Más beszámolók szerint azonban nincs kivétel, tehát a büntetés a kis keresésszámú, alacsony intenzitású versennyel jellemezhető szavak esetében is értvényesül. (Habár olyan feltételezések is születtek, hogy a büntetésnek létezik egy súlyosabb, hosszabb ideig érvényben maradó, és egy kevésbé szigorú változata. A versenyképes kulcsszavak esetében az előbbi, tehát a szigorúbb, a kevésbé versenyképes szavak esetében az elnézőbb verzió érvényesül.)

Ha feltételezzük, hogy a Sandbox-hatás valóban létezik, adja magát a következő kérdés:

Miért jó az a Google-nek, ha az új webhelyek a homokozóban maradnak egy időre?

Erre a kérdésre több magyarázat is létezik.

Az egyik elmélet szerint a Sandbox a Google spam elleni küzdelmét segíti. A mechanizmus nélkül ugyanis a kreatív webmeseterek és a fekete kalapos módszerekben utazó SEO szakemberek a végtelenségig praktizálhatnának. A manipulatív megoldásaikat ugyanis egyszerűen átmenthetnék és tovább kamatoztathatnák azáltal, hogy időről időre új és új webhelyeket hoznak létre. Vagyis ezen magyarázat szerint a Sandbox azért jó a Google-nek, mert biztosítja, hogy a webhelyek értékesek maradjanak a felhasználók számára.

A másik magyarázat szerint a Google célja új site-ok karanténban tartásával az, hogy a pay-per-click hirdetések irányába terelje a webmestereket. Tegyük fel, az ember elindít egy új webhelyet. Ilyenkor természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a site előkelő pozíciókat szerezzen meg a keresőtalálati listákon. Ha azonban ennek ellenére az organikus keresésekből alig vagy egyáltalán nem érkeznek látogatók, akkor nincs túl sok választása. A forgalom növelése céljából az egyetlen lehetőséget a fizetett hirdetések igénybevétele jelenti. Bár konspiratívnak tűnhet, az elmélet jól magyarázza, hogy a Sandbox-hatás miért létezik (ha létezik), és miért hallgat a Google róla.

Valóban létezik a Sandbox-hatás?

Kérdésre válaszolva Gary Illyes ebben a tweetben azt mondta, hogy „nincs olyanunk, hogy Sandbox”. Tehát a Google hivatalosan tagadja a Sandbox-hatás létezését.

2012-ben John Muller a következőt nyilatkozta:

„Eltarthat kis ideig, amíg a keresőmotorok utolérik a tartalmat és megtanulják megfelelően kezelni azt. Az egy dolog, hogy van egy fantasztikus webhely. Azonban a keresőmotoroknak általában ennél többre van szükségük ahhoz, hogy megerősítsék ezt, és megfelelően rangsorolják a webhelyet, illetve annak tartalmát.”
Muller tehát azt sugalmazta a nyilatkozattal, hogy a Sandbox-effektus csupán egy mellékhatás. Mégpedig az a fajta mellékhatás, amely óhatatlanul fellép akkor, amikor a Google megállapítja a webhelyek minőségét, legitimitását. Igen ám, de a magyarázata nem oldja fel a Google és a többi keresőmotor működése közötti különbséget. Elképzelhető, hogy a Yahoo! és a Bing gyorsabban képes az új webhelyek értékét felmérni, mint a Google?

David George az ABC of SEO című könyvében a Sandbox-hatásról azt írja, hogy „úgy tűnik, a tapasztalat nem támasztja alá”. Tudni kell, hogy George 2004 októberben létrehozott egy új webhelyet. Ezt a site-ot állítólag kevesebb, mint egy hónap alatt sikerült az első húsz találat közé juttatnia egy kulcsszóra. Ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy „senki sem tudja biztosan, létezik-e a Google Sandbox.” Ugyanakkor azt is hozzátette, „úgy tűnik, a Sandbox büntetés feltételezése jól magyarázza a SEO szakemberek megfigyeléseit és tapasztalatait”. Kijelentette továbbá, hogy „a Sandbox hisztériakeltés csupán, bár az a fajta, amely józanságot feltételez a Google által felhozott eredmények között”.

George egyrészt-másrészt véleménye tehát az, hogy Sandbox effektus vagy létezik, vagy nem. Ugyanakkor, ha létezik, akkor sem befolyásolja lényegesen szerinte az új webhelyek korai rangsorolási képességét. Mindazonáltal nem is tagadja, hogy kell valamennyi idő ahhoz, hogy a Google képes legyen észlelni az új site-ok minőségi tartalmait. Ahogy ahhoz is, hogy ezeket a webhelyek jó helyezésén keresztül is érvényesíthesse.

Matt Cutts vezető Google mérnök egy 2005-ös interjúban a következő választ adta arra a kérdésre, hogy létezik-e a Sandbox-hatás.
„Hányan érzik úgy, hogy létezik a homokozó, és hányan úgy, hogy nem? A keresőoptimalizálást végzők megosztottak a kérdésben. A Google algoritmusaiban vannak olyan elemek, amelyek homokozóként is felfoghatók abból a célból, hogy a spamet távol tartsák. Azonban ezen komponensek hatása nem minden iparág esetében érvényesül egyformán.”
Eszerint a Google indexelési és rangsorolási rendszerében létezik valamiféle mechanizmus, amely anti-spam funkciót tölt be. (Ami egyes iparágakra nagyobb hatást gyakorol, mint másokra.) Azonban a megfogalmazás, hogy bizonyos elemeket homokozóként lehet felfogni, erősen sugalmazó. Valójában ugyanis az sejteti, hogy nem is létezik Sandbox abban az értelemben, ahogy a keresőoptimalizálást végzők hiszik.

A Google szakértők megosztottak a témában, és az anekdotikus bizonyítékok is ellentmondásosak. Például Rand Fishkin a Moz tisztviselője kerek-perec kijelentette, hogy a SEOmoz a Sandbox áldozatává vált. 2005-ben a következőképp fogalmazott:
„Gondoltam, hogy ennek valamikor meg kell történnie, és végre megtörtént. A SEOmoz először szabadult ki a homokozóból azóta, hogy kilenc hónappal ezelőtt erre a domainre költöztünk. Ezzel nem vagyunk egyedül. Több társunknak sikerült megszöknie, és én mindegyikük sikerének örülök. Úgy tűnik, hogy a több mint 12 000, teljesen természetes módon elért linkünk végük kifizetődött.”

Sandbox vagy késleltetett backlink hatás?

David Law, a SEO-gold.com munkatársa 15 év alatt, legalább 20 domaint tesztelt, és ellentmondásos eredményekre jutott az állítólagos Sandbox-effektussal kapcsolatban. Azt találata, hogy egyes oldalak képesek voltak viszonylag rövid időn belül kvázi versenyképes pozícióra szert tenni a SERP-ekben. Ugyanakkor azt is konstatálta, hogy egyes más site-oknak a jó helyezések eléréhez sokkal hosszabb időre volt szükségük.

Az elemzés végső konklúziója szerint:

„Az új domainek hat hónapig nem rangsorolnak a versenyképes kulcsszavakra. Ha a domaint évekkel korábban regisztrálták, de ez idő alatt nem kapott backlinkeket, az újonnan regisztráltakhoz hasonló elbírálásban részesül. Vagyis abban a formában, ahogy először leírták, a Sandbox-hatás nem létezik. Helyette egyfajta késleltetésről van szó: nagyjából kilenc hónap szükséges ahhoz, hogy a visszamutató linkek hatása érvényesülhessen az új webhely helyezésében.”

Az elemzés tehát összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az új webhelyek létezésük első néhány hónapjában nehezen rangsorolnak. Azonban Law szerint ezért nem a „Sandbox-büntetés” a felelős. Vagyis még a legjobb szakértők sem tudnak egyetértésre jutni a Sandbox-effektus valódiságát illetően.

Fordított Sandbox-hatás?

Egyes szakértők szerint létezik egy fordított Sandbox-hatás is. Az elképzelésnek az a lényege, hogy a Google szándékosan – bár gyakran következetlen módon – extra lendületet ad az új webhelyeknek. Teszi ezt azért, hogy mesterségesen népszerűsítse azokat, mint a könyvesboltok, amikor az „újdonságok” között, kiemelt helyen árusítják az új könyveket.

A Sandbox-hatás fordított megközelítése jól illeszkedik a Query Deserves Freshness (QDF) algoritmus elvéhez. Ez a friss tartalmakat publikáló webhelyeket jutalmazza, mégpedig két egymással összefüggő ok miatt. Egyfelől azért, hogy az egyébként hosszú ideig észrevétlenül maradó site-okra felhívja a közönség figyelmét. Másfelől azért, hogy képes legyen megállapítani a Google a site által kiváltott felhasználói viselkedés jellemzőit (pl. az átkattintási arányt). Vagyis előfordulhat, hogy az új site-ok éppen hogy nagyobb forgalmat, jobb helyezéseket érnek el az első hónapjaikban, mint amennyit megérdemelnének. Ugyanakkor más site-ok ebből a hype-ból teljesen kimaradhatnak. Így vagy úgy, mindenesetre tény, hogy az új webhelyek forgalma erősen ingadozó lehet.

Az új webhelyeket jellemző volatilitás további lehetséges magyarázatai

Ha a Sandbox-hatás nem valóságos, mégis mi okozhatja a forgalom- és pozícióingadozást, amely az új webhelyek elindítása után tapasztalható? (És amelyet „Google Dance-nek” is szokás nevezni)?

Többféle magyarázat is lehetséges, ezek között a legfontosabbak a következők:

• Késedelmes indexelés. Ha az új site-ok Google általi térképezése és indexelése valamilyen oknál fogva elhúzódik, a késedelem megbosszulja magát. Vagyis előfordulhat, hogy a webhely nem kapja meg azokat a pozíciókat, amelyeket amúgy joggal megérdemelne. Mindazonáltal nem ez a legvalószínűbb magyarázat. A Sandbox-hatásról beszámoló szakértők ugyanis szinte minden esetben megjegyzik, hogy a webhelyük oldalai teljesen indexelve vannak.
• A tartalom és/vagy a linkek hiánya. Ahhoz, hogy egy webhely jó helyezést érjen el egy-egy kulcsszóra, bőséges tartalommal és minőségi visszamutató hivatkozásokkal kell rendelkeznie. Márpedig ezek megszerzéséhez akkor is hosszú hónapok szükségesek, ha kezdettől fogva sok erőforrást tettek bele a site optimalizálásába. A rangsorolás késését eszerint a magyarázat szerint tehát a SEO időigényes volta magyarázza.
• Google algoritmus frissítése. A pozíciók ingadozását akár egy Google-frissítés bevezetése is magyarázhatja. Mivel a Google gyakran bütyköli a rangsoroló algoritmusát, könnyen előfordulhat, hogy csupán ezek a kiigazítások okozzák a felfelé-lefelé mozgásokat.
• Egyéb Google büntetés. Az is elképzelhető, hogy a webhely szankcionálva van, mert például a site-on található tartalom gyenge minőségű, vagy kétes visszahivatkozásokkal rendelkezik. A black hat módszerekkel operáló webhelyeket a Google kézi büntetéssel „honorálja”. Ezzel kapcsolatban a Search Console-on keresztül értesítés formájában nyújt információt a kereső.

Kijutni a homokozóból

Ha feltesszük, hogy a Google Sandbox (vagy valami hasonló) létezik, adja magát a kérdés. Mi a teendő akkor, ha minél előbb szeretne a webhely kikerülni a homokozóból?
A rövid válasz az, hogy sajnos nincs mit tenni, nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra kijutni a karanténból. Idő kell hozzá, hogy az oldal beinduljon, tehát a rangsorolás kezdeti elmaradása elkerülhetetlen.

A keresőoptimalizálás hosszú távú befektetés, tehát sok erőfeszítést igényel, míg az eredménye látható lesz. Ennélfogva viszont az a néhány hónapnyi stagnálás, amely az új webhelyeket sújtja, a site-ok hosszú távú kilátásait lényegében nem rontja. Ezért a tartalmak folyamatos publikálása, a kulcsszavakra optimalizálás, a linképítés még akkor is fontos, ha a Sandbox-hatás valóban létezik. Kis türelem, és a homokozó-effektus végül nem lesz probléma.

Egy szó, mint száz

Akár létezik a Sandbox, akár nem, az tapasztalati tény, hogy az új domainek nehezebben rangsorolnak, mint a régebb óta meglévők. Tény az is, hogy ez a hatás erősebben érvényesülhet bizonyos iparágakban működő webhelyek esetében. Tehát, ha létezik a Sandbox, ha nem, több hónapnyi időt és erőfeszítést igényelhet egy-egy új domain beindítása. A hatás ez alapján elvileg kikerülhető egy már hosszabb ideje létező domain megvásárlásával.
Azonban gyakorlatilag a legjobb megoldást a jól bevált SEO gyakorlatok jelentik. Ha az új oldal minőséget képvisel és világosak a céljai, az eredmények hosszabb távon biztosan nem maradnak el. Ha segítségre van szüksége az új webhelye kezdeti nehézségeinek leküzdéséhez, forduljon hozzánk bizalommal.