A Google Sandbox története
A Google Sandbox koncepció története 2004-ig nyúlik vissza. Ekkor tűnt fel a keresőoptimalizálással foglalkozó szakértők körében az a jelenség, hogy hiába építettek erős linkeket, hiába publikáltak minőségi tartalmakat, hiába optimalizáltak alacsony nehézségű kulcsszavakra, az új site-ok mégsem úgy rangsoroltak, ahogy az elvárható lett volna tőlük.
Az eleve furcsa helyzetnek további csavart adott, hogy a Google listákon gyengén szereplő webhelyeket a Bing és a Yahoo algoritmusai a várakozásoknak megfelelően rangsorolták.
A site-okat a Google teljes mértékig látta, tehát szerepeltek az adatbázisában, vagyis nem indexelési hiba okozta a problémát. Nos, akkor vajon mi?
A Google Sandbox elmélete
Az új webhelyeket érintő rangsorolás elmaradásért, illetve késéséért a rangsoroló algoritmusok egyik szűrőjét tették felelőssé a szakemberek. A feltételezés szerint a mechanizmus karanténba helyezi az új webhelyeket, egy olyan sandbox területre, amely elkülönül a felnőtt site-ok mezőnyétől, és így megakadályozza, hogy a szokásos módon előrébb lépjenek a rangsorokban az új honlapok.
Két tényezőt azonosítottak a szakemberek, amelyek a Sandbox-hatást kiváltották (és kiváltják a mai napig):
- A domain kora. Megfigyelték, hogy a Sandbox-hatás csak a viszonylag új domaineket érinti. Fontos, hogy a domain korának számítása ebben az esetben nem a regisztráció dátumával kezdődik, hanem attól az időponttól, amikor a domain oldalait először indexelte a Google. Mindebből következően azt is megfigyelték, hogy bizonyos idő, általában hónapok elteltével a webhely kikerül a homokozóból, és képes lesz normálisan rangsorolni.
- A kulcsszó nehézség nagysága. Egyes feltételezések szerint a nagy keresési volumennel, erős versennyel rendelkező kulcsszavakra optimalizált oldalakat érinti a Sandbox-hatás. Más beszámolók szerint azonban nincs kivétel, tehát a büntetés a kis keresésszámú, alacsony intenzitású versennyel jellemezhető szavak esetében is értvényesül. (Habár olyan feltételezések is születtek, hogy a büntetésnek létezik egy súlyosabb, hosszabb ideig érvényben maradó, és egy kevésbé szigorú változata. A versenyképes kulcsszavak esetében az előbbi, tehát a szigorúbb, a kevésbé versenyképes szavak esetében az elnézőbb verzió érvényesül.)
Miért jó az a Google-nek, ha az új webhelyek a homokozóban maradnak egy időre?
Erre a kérdésre több magyarázat is létezik.
Az egyik elmélet szerint a Sandbox a Google spam elleni küzdelmét segíti. A mechanizmus nélkül ugyanis a kreatív webmeseterek és a fekete kalapos módszerekben utazó SEO szakemberek a manipulatív megoldásaikat egyszerűen átmenthetnék és tovább kamatoztathatnák azáltal, hogy időről időre új és új webhelyeket hoznak létre. Vagyis ezen magyarázat szerint a Sandbox azért jó a Google-nek, mert általa biztosítható, hogy a webhelyek értékesek maradjanak a felhasználók számára.
A másik magyarázat szerint a Google célja azzal, hogy karanténban tartja az új site-okat az, hogy a pay-per-click hirdetések irányába terelje a webmestereket. Ha az ember elindít egy új webhelyet, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a site előkelő pozíciókat szerezzen meg a keresőtalálati listán, ennek ellenére azonban az organikus keresésekből alig vagy egyáltalán nem érkeznek látogatók, akkor a forgalom növelése céljából az egyetlen lehetőséget a fizetett hirdetések igénybevétele jelenti. Bár kissé konspiratívnak tűnhet, az elmélet jó magyarázatot ad arra, hogy a Sandbox-hatás miért létezik (ha tényleg létezik), és miért hallgat a Google róla.
Valóban létezik a Sandbox-hatás?
Kérdésre válaszolva Gary Illyes ebben a tweetben azt mondta, hogy „nincs olyanunk, hogy Sandbox”. Tehát a Google hivatalosan tagadja a Sandbox-hátás létezését.
.jpg)
2012-ben John Muller a következőt nyilatkozta:
„Eltarthat kis ideig, amíg a keresőmotorok utolérik a tartalmat és megtanulják megfelelően kezelni azt. Az egy dolog, hogy van egy fantasztikus webhely, de a keresőmotoroknak általában ennél valamivel többre van szükségük ahhoz, hogy megerősítsék ezt, és megfelelően rangsorolják a webhelyet, illetve annak tartalmát.”
Muller tehát azt sugalmazta a nyilatkozattal, hogy a Sandbox-effektus csupán egy mellékhatás, mégpedig olyan a fajta, amely óhatatlanul fellép akkor, amikor a Google megállapítja a webhelyek minőségét, legitimitását. Igen ám, de a magyarázata nem oldja fel a Google és a többi keresőmotor működése közötti különbséget: elképzelhető, hogy a Yahoo! és a Bing gyorsabban képes az új webhelyek értékét felmérni, mint a Google?
David George az ABC of SEO című könyvében a Sandbox-hatás kapcsán mégis azt írja, hogy „úgy tűnik, a tapasztalat nem támasztja alá”. George ugyanis 2004 októberben létrehozott egy új webhelyet, és állítólag kevesebb, mint egy hónap alatt sikerült a site-ot az első húsz találat közé juttatnia egy kulcsszóra. Ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy „senki sem tudja biztosan, létezik-e a Google Sandbox, de azt is hozzátette, „úgy tűnik, a Sandbox büntetés feltételezése jól magyarázza a SEO szakemberek megfigyeléseit és tapasztalatait”. Kijelentette továbbá, hogy „a Sandbox hisztériakeltés csupán, bár az a fajta, amely józanságot feltételez a Google által felhozott eredmények között”.
George egyrészt-másrészt véleménye tehát az, hogy Sandbox effektus vagy létezik, vagy nem, ugyanakkor, ha létezik, akkor sem befolyásolja lényegesen szerinte az új webhelyek korai rangsorolási képességét, mindazonáltal nem is tagadja, hogy kell valamennyi idő ahhoz, hogy a Google képes legyen észlelni az új site-ok minőségi tartalmait, és ahhoz, hogy ezeket a webhelyek jó helyezésén keresztül is érvényesíthesse.
Matt Cutts vezető Google mérnök egy 2005-ös interjúban a következő választ adta arra a kérdésre, hogy létezik-e a Sandbox-hatás.
„Hányan érzik úgy, hogy létezik a homokozó, és hányan úgy, hogy nem? A keresőoptimalizálást végzők megosztottak a kérdésben. A Google algoritmusaiban vannak olyan elemek, amelyek homokozóként is felfoghatók abból a célból, hogy a spamet távol tartsák, azonban ezen komponensek hatása nem minden iparág esetében érvényesül egyformán.”
Eszerint a Google indexelési és rangsorolási rendszerében létezik valamiféle mechanizmus, amely anti-spam funkciót tölt be, és egyes iparágakra nagyobb hatást gyakorol, mint más iparágakra. Azonban a megfogalmazás, hogy bizonyos elemeket homokozóként lehet felfogni, azt sugallja, hogy valójában nem is létezik Sandbox abban az értelemben, ahogy a keresőoptimalizálást végzők hiszik.
A Google szakértők megosztottak a témában, és az anekdotikus bizonyítékok is ellentmondásosak. Például Rand Fishkin a Moz tisztviselője kerek-perec kijelentette, hogy a SEOmoz a Sandbox áldozatává vált. 2005-ben a következőképp fogalmazott:
„Gondoltam, hogy ennek valamikor meg kell történnie, és végre megtörtént. A SEOmoz először szabadult ki a homokozóból azóta, hogy kilenc hónappal ezelőtt erre a domainre költöztünk. Ezzel nem vagyunk egyedül. Több társunknak sikerült megszöknie, és én mindegyikük sikerének örülök. Úgy tűnik, hogy a több mint 12 000, teljesen természetes módon elért linkünk végük kifizetődött.”
Sandbox vagy késleltetett backlink hatás?
David Law, a SEO-gold.com munkatársa 15 év alatt, több mint 20 domaint tesztelt, és ellentmondásos eredményekre jutott az állítólagos Sandbox-effektussal kapcsolatban. Azt találata, hogy egyes oldalak képesek voltak viszonylag rövid időn belül kvázi versenyképes pozícióra szert tenni a SERP-ekben, míg más site-oknak a jó helyezések eléréhez sokkal hosszabb időre volt szükségük.
Az elemzés végső konklúziója szerint:
„Az új domainek hat hónapig nem rangsorolnak a versenyképes kulcsszavakra. Ha a domaint évekkel korábban regisztrálták, de ez idő alatt nem kapott backlinkeket, az a domain az újonnan regisztrált domainekhez hasonló elbírálásban részesül. Vagyis abban a formában, ahogy először leírták, a Sandbox-hatás nem létezik, helyette egyfajta késleltetésről van szó: nagyjából kilenc hónap szükséges ahhoz, hogy a visszamutató linkek hatása érvényre juthasson az új webhely helyezésében.”
Az elemzés tehát összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az új webhelyek létezésük első néhány hónapjában nehezen rangsorolnak, azonban Law szerint ezért nem a „Sandbox-büntetés” a felelős. Vagyis még a legjobb szakértők sem tudnak egyetértésre jutni a Sandbox-effektus valódiságát illetően.
Fordított Sandbox-hatás?
Egyes szakértők szerint létezik egy fordított Sandbox-hatás is. Az elképzelésnek az a lényege, hogy a Google szándékosan – bár gyakran következetlen módon – extra lendületet ad az új webhelyeknek, hogy mesterségesen népszerűsítse azokat, mint a könyvesboltok, amikor az „újdonságok” között, kiemelt helyen árusítják az új könyveket.
A Sandbox-hatás fordított megközelítése jól illeszkedik a Query Deserves Freshness (QDF) algoritmus elvéhez, amely a friss tartalmakat publikáló webhelyeket jutalmazza azért, hogy az egyébként hosszú ideig észrevétlenül maradó site-okra felhívja a közönség figyelmét, és így képes legyen megállapítani a Google a site által kiváltott felhasználói viselkedés jellemzőit (pl. az átkattintási arányt). Vagyis a tapasztalatok szerint könnyen előfordulhat, hogy az új site-ok éppen hogy nagyobb forgalmat, jobb helyezéseket érnek el az első hónapjaikban, mint amennyit megérdemelnének, míg más site-ok ebből a hype-ból teljesen kimaradhatnak. Így vagy úgy, mindenesetre tény, hogy az új webhelyek forgalma erősen ingadozó lehet.
Az új webhelyeket jellemző volatilitás további lehetséges magyarázatai
Ha a Sandbox-hatás nem valóságos, mégis mi lehet az oka annak a forgalom- és pozícióingadozásnak, amelyet a SEO szakemberek és webmesterek tapasztalnak az új webhelyek elindítása után (és amelyet gyakran „Google Dance-nek” is szokás nevezni)?
Többféle magyarázat is lehetséges, ezek között a legfontosabbak a következők:
- Késedelmes indexelés. Ha az új site-ok Google általi térképezése és indexelése valamilyen oknál fogva elhúzódik, előfordulhat, hogy a webhely nem kapja meg azokat a pozíciókat, amelyeket amúgy joggal megérdemelne. Mindazonáltal nem ez a legvalószínűbb magyarázat, ugyanis a Sandbox-hatásról beszámoló szakértők szinte minden esetben megjegyzik, hogy a webhelyük oldalai teljesen indexelve vannak.
- A tartalom és/vagy a linkek hiánya. Ahhoz, hogy egy webhely jó helyezést érjen el egy-egy kulcsszóra, bőséges tartalommal és minőségi visszamutató hivatkozásokkal kell rendelkeznie. Márpedig ezek megszerzéséhez akkor is hosszú hónapokra lehet szükség, ha kezdettől fogva sok időt, pénzt és erőfeszítést tettek bele a site optimalizálásába. A rangsorolás késését eszerint a magyarázat szerint tehát a SEO időigényes volta magyarázza.
- Google algoritmus frissítése. A pozíciók ingadozását akár egy Google-frissítés bevezetése is magyarázhatja. Mivel a Google gyakran bütyköli a rangsoroló algoritmusát, könnyen előfordulhat, hogy csupán ezek a kiigazítások okozzák a felfelé-lefelé mozgásokat.
- Egyéb Google büntetés. Az is elképzelhető, hogy a webhelyet a Google szankcióval sújtja, mert például a site-on található tartalom gyenge minőségű, vagy kétes visszahivatkozásokkal rendelkezik; a black hat módszerekkel operáló webhelyeket a Google kézi büntetéssel szankcionálhatja; ezzel kapcsolatban a Search Console-on keresztül értesítés formájában nyújt információt a kereső.
Kijutni a homokozóból
Ha feltesszük, hogy a Google Sandbox (vagy valami hasonló) létezik, adja magát a kérdés: mi a teendő akkor, ha minél előbb szeretne a webhely kikerülni a homokozóból?
A rövid válasz az, hogy sajnos nincs mit tenni, nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra kijutni a karanténból – idő kell hozzá, hogy az oldal beinduljon, tehát a rangsorolás kezdeti elmaradása elkerülhetetlen. A keresőoptimalizálás hosszú távú befektetés, tehát sok erőfeszítést igényel, míg az eredménye látható lesz, ennélfogva viszont az a néhány hónapnyi stagnálás, amely az új webhelyeket sújtja, a site-ok hosszú távú kilátásait lényegében nem rontja. Ezért a tartalmak folyamatos publikálása, a kulcsszavakra optimalizálás, a linképítés még akkor is fontos, ha a Sandbox-hatás valóban létezik. Kis türelem, és a homokozó-effektus végül nem lesz probléma.
Egy szó, mint száz
Akár létezik a Sandbox, akár nem, az tapasztalati tény, hogy az új domainek nehezebben rangsorolnak, mint a régebb óta meglévők, és ez a hatás erősebben érvényesülhet bizonyos iparágakban működő webhelyek esetében. Tehát, ha létezik a Sandbox, ha nem, több hónapnyi időt és erőfeszítést igényelhet egy-egy új domain beindítása. A hatás ez alapján elvileg kikerülhető egy már hosszabb ideje létező domain megvásárlásával, bár a legjobb megoldást a jól bevált SEO gyakorlatok jelentik: ha az új oldal minőséget képvisel és világosak a céljai, az eredmények hosszabb távon biztosan nem maradnak el. Ha segítségre van szüksége az új webhelye kezdeti nehézségeinek leküzdéséhez, forduljon hozzánk bizalommal egy ingyenes konzultációért még ma!