Gondoljunk például a kedvenc kávémárkánkra. Ha a tévében, újsághirdetésben vagy óriásplakáton látunk egy hirdetést, vagy a rádióban, Youtube-csatornán hallunk egy frappáns szlogent, az a szövegíró munkája. Ha viszont szétnézünk a weboldalukon, mert érdekel, hogy milyen egyéb kávéik vannak még, azok honnan származnak, hogyan pörkölik azokat stb., azokat a szövegeket már tartalomírók írják. Előbbiek célja, hogy vásárlásra buzdítsanak, míg az utóbbiak szeretnék velünk hosszú távon megkedveltetni nemcsak az adott terméket, hanem a márkát is, hogy jó véleménnyel legyünk és adott helyzetben spontán elismerően nyilatkozzunk róluk.
Mégis muszáj egy kicsit messzebbről kezdeni...
Az elmúlt évek, évtizedek technikai fejlődése, az internet elterjedése óriási változást hozott a reklámok és a marketing szempontjából is. Húsz évvel ezelőtt még a tévé, a rádió és a sajtó jelentette a fő kommunikációs csatornákat. Ezeken jellemzően egyirányú volt az információ áramlása, vagyis visszajelzésre, interakcióra nemigen volt lehetőség.
A maihoz képest kis számú médium fogyasztói egyszerűen passzívan befogadták az őket elárasztó reklámdömpinget, mivel elmenekülni előlük nemigen állt módjukban. Átválthattak persze a reklámszünetben másik csatornára, de az alternatívák száma korlátozott volt – vagy ott is éppen reklám futott. Ez volt az úgynevezett „push marketing” időszaka, amely persze napjainkban is jelen van, de kiegészül a „pull marketing”, illetve az „inbound marketing” módszereivel.
Az internet megjelenése mindent felforgatott. A weben az emberek már sokkal könnyebben el tudták kerülni a reklámokat: kerestek egy másik, hasonló témájú weboldalt, hirdetésblokkolót használtak és nem tértek vissza a túl agresszív hirdetéseket használó oldalakra. A megváltozott helyzetben a cégek más eszközökhöz nyúltak az emberek meggyőzése érdekében. A nyíltan vásárlásra buzdító reklámok helyett a saját termékeikkel kapcsolatba hozható, ismeretterjesztő, hasznos és releváns, nem egyértelműen reklámcélú tartalmakat kezdtek készíteni, amelyek célja elsődlegesen nem a vásárlásra felhívás, hanem a márka iránti hosszú távú szimpátia és elköteleződés kialakítása. (Bővebben erről a Dióhéjban a tartalommarketingről című cikkünkben olvashat.)
Miért e hosszas bevezető? Mert röviden összefoglalva a szövegíró a klasszikus, push marketing korszakára jellemző szövegeket ír, míg a tartalomíró a pull marketing világának egyik kulcsfigurája.
Mit és hogyan?
A tartalomíró tartalmakat ír, melynek célja a márka, a brand iránti szimpátia felkeltése, az elköteleződés megteremtése. Formáját tekintve lehet szöveges (blogbejegyzés, weboldal szöveg, e-book tartalom, újságcikk, közösségimédia-poszt, felirat stb.), képi (rövidebb-hosszabb ismeretterjesztő videók, interjúk, képek, grafikák) vagy audio formájú (pl. podcast).
A tartalomírók tehát változatos műfajú, típusú tartalmakat hoznak létre, többnyire írott szavak felhasználásával. Ezek általában hosszabb, részletesen kifejtett, alaposan szerkesztett, keresőmotorra optimalizált szövegek. A tartalomírás a tartalommarketing legfontosabb fegyvere, ez a munka – jellegénél fogva – közel áll az újságíráshoz. A szerkesztőségi munkához hasonlóan általában előre meghatározott, egyeztetett témákról írnak hosszabb, változatos témájú, műfajú, hangvételű szövegeket.
A szövegírók a klasszikus, vagyis a push marketing fenegyerekei. Igen jól forgatják fő fegyverüket, a szavakat. Nemcsak jól írnak, hanem kreatív ötleteikkel hozzájárulnak egyéb formátumok, például egy reklámfilm születéséhez. Gyakran élnek játékos kétértelműségekkel, szójátékokkal, áthallásokkal. Általában rövidebb szövegek, reklámfilm koncepciók, szlogenek, címek, sajtóközlemények, Facebook-posztok, webinár meghívók, hírlevelek megírására specializálódtak. Egy szövegíró számára a lényeglátás, a sűrítés képessége, a rövidség, tömörség elengedhetetlen.
A tartalomírók általában hosszabb határidőkkel dolgoznak, mert a téma alaposabb feltárása és a hosszú szövegek megírása több időt vesz igénybe. A szövegírókat viszont gyakran sürgeti a határidő, pedig a munkájuk csak látszólag könnyebb. Például egy jó szlogen kitalálásához is nagyon sok gondolkodás, koncentrálás, szellemi energia szükséges, éppen a sűrítési kényszer miatt.
Melyiket miért?
A content writer célja, hogy folyamatosan magas minőségű, hasznos és releváns írásaival személyes kapcsolatotépítsen a márka és a fogyasztó között, szimpátiát, hűséget ébresszen a márka iránt, növelve a vásárló elköteleződését. Formailag és tartalmilag is sokoldalú, színes, érdekes cikkeivel reakcióra bírja az olvasót, hogy minél több kedvelést, megosztást, kommentet szerezzen, ezáltal növelje a cég értékét és hírnevét.
A szövegírás ezzel szemben egyirányú folyamat. Stratégiai célja, hogy egy meghatározott cselekvésre ösztönözzön, ami többnyire a vásárlás. Egy jó szövegíró minden egyes mondatával már a következő mondat elolvasására is csábítja az olvasót, lépésről lépésre juttatva el befogadóját a vásárlásig.
Mint látható, egyik munka sem könnyebb a másiknál, inkább ugyanannak az éremnek a két oldala. Egy cégnek mindkettőre szüksége van a marketingstratégiája megvalósításához. A tartalomíró a munkájával sok embert vonz és tart meg a cég vagy márka közelében, a már elkötelezetteket pedig a szövegírónak sokkal könnyebb rábírni a vásárlásra.
Vissza a cikkekhezMégis muszáj egy kicsit messzebbről kezdeni...
Az elmúlt évek, évtizedek technikai fejlődése, az internet elterjedése óriási változást hozott a reklámok és a marketing szempontjából is. Húsz évvel ezelőtt még a tévé, a rádió és a sajtó jelentette a fő kommunikációs csatornákat. Ezeken jellemzően egyirányú volt az információ áramlása, vagyis visszajelzésre, interakcióra nemigen volt lehetőség.
A maihoz képest kis számú médium fogyasztói egyszerűen passzívan befogadták az őket elárasztó reklámdömpinget, mivel elmenekülni előlük nemigen állt módjukban. Átválthattak persze a reklámszünetben másik csatornára, de az alternatívák száma korlátozott volt – vagy ott is éppen reklám futott. Ez volt az úgynevezett „push marketing” időszaka, amely persze napjainkban is jelen van, de kiegészül a „pull marketing”, illetve az „inbound marketing” módszereivel.
Az internet megjelenése mindent felforgatott. A weben az emberek már sokkal könnyebben el tudták kerülni a reklámokat: kerestek egy másik, hasonló témájú weboldalt, hirdetésblokkolót használtak és nem tértek vissza a túl agresszív hirdetéseket használó oldalakra. A megváltozott helyzetben a cégek más eszközökhöz nyúltak az emberek meggyőzése érdekében. A nyíltan vásárlásra buzdító reklámok helyett a saját termékeikkel kapcsolatba hozható, ismeretterjesztő, hasznos és releváns, nem egyértelműen reklámcélú tartalmakat kezdtek készíteni, amelyek célja elsődlegesen nem a vásárlásra felhívás, hanem a márka iránti hosszú távú szimpátia és elköteleződés kialakítása. (Bővebben erről a Dióhéjban a tartalommarketingről című cikkünkben olvashat.)
Miért e hosszas bevezető? Mert röviden összefoglalva a szövegíró a klasszikus, push marketing korszakára jellemző szövegeket ír, míg a tartalomíró a pull marketing világának egyik kulcsfigurája.
Mit és hogyan?
A tartalomíró tartalmakat ír, melynek célja a márka, a brand iránti szimpátia felkeltése, az elköteleződés megteremtése. Formáját tekintve lehet szöveges (blogbejegyzés, weboldal szöveg, e-book tartalom, újságcikk, közösségimédia-poszt, felirat stb.), képi (rövidebb-hosszabb ismeretterjesztő videók, interjúk, képek, grafikák) vagy audio formájú (pl. podcast).
A tartalomírók tehát változatos műfajú, típusú tartalmakat hoznak létre, többnyire írott szavak felhasználásával. Ezek általában hosszabb, részletesen kifejtett, alaposan szerkesztett, keresőmotorra optimalizált szövegek. A tartalomírás a tartalommarketing legfontosabb fegyvere, ez a munka – jellegénél fogva – közel áll az újságíráshoz. A szerkesztőségi munkához hasonlóan általában előre meghatározott, egyeztetett témákról írnak hosszabb, változatos témájú, műfajú, hangvételű szövegeket.
A szövegírók a klasszikus, vagyis a push marketing fenegyerekei. Igen jól forgatják fő fegyverüket, a szavakat. Nemcsak jól írnak, hanem kreatív ötleteikkel hozzájárulnak egyéb formátumok, például egy reklámfilm születéséhez. Gyakran élnek játékos kétértelműségekkel, szójátékokkal, áthallásokkal. Általában rövidebb szövegek, reklámfilm koncepciók, szlogenek, címek, sajtóközlemények, Facebook-posztok, webinár meghívók, hírlevelek megírására specializálódtak. Egy szövegíró számára a lényeglátás, a sűrítés képessége, a rövidség, tömörség elengedhetetlen.
A tartalomírók általában hosszabb határidőkkel dolgoznak, mert a téma alaposabb feltárása és a hosszú szövegek megírása több időt vesz igénybe. A szövegírókat viszont gyakran sürgeti a határidő, pedig a munkájuk csak látszólag könnyebb. Például egy jó szlogen kitalálásához is nagyon sok gondolkodás, koncentrálás, szellemi energia szükséges, éppen a sűrítési kényszer miatt.
Melyiket miért?
A content writer célja, hogy folyamatosan magas minőségű, hasznos és releváns írásaival személyes kapcsolatotépítsen a márka és a fogyasztó között, szimpátiát, hűséget ébresszen a márka iránt, növelve a vásárló elköteleződését. Formailag és tartalmilag is sokoldalú, színes, érdekes cikkeivel reakcióra bírja az olvasót, hogy minél több kedvelést, megosztást, kommentet szerezzen, ezáltal növelje a cég értékét és hírnevét.
A szövegírás ezzel szemben egyirányú folyamat. Stratégiai célja, hogy egy meghatározott cselekvésre ösztönözzön, ami többnyire a vásárlás. Egy jó szövegíró minden egyes mondatával már a következő mondat elolvasására is csábítja az olvasót, lépésről lépésre juttatva el befogadóját a vásárlásig.
Mint látható, egyik munka sem könnyebb a másiknál, inkább ugyanannak az éremnek a két oldala. Egy cégnek mindkettőre szüksége van a marketingstratégiája megvalósításához. A tartalomíró a munkájával sok embert vonz és tart meg a cég vagy márka közelében, a már elkötelezetteket pedig a szövegírónak sokkal könnyebb rábírni a vásárlásra.