Hogyan írjunk (blogot)? 2. rész

10 tanács kezdő íróknak

 
Előző bejegyzésünkben a blogolás előkészítő, tervező időszakának tennivalóit jártuk körül, ebben a bejegyzésben pedig a szoros értelemben vett Hogyan írjunk? kérdéskörhöz nyújtunk gyakorlati, praktikus tanácsokat.
 

1. A tématerv fókuszálttá tesz

Azt már korábbi bejegyzésünkben kifejtettük, hogy a téma kiválasztásánál elsősorban az olvasóközönségünk igényeit kell szem előtt tartanunk, az őket leginkább foglalkoztató kérdésekre, problémákra kell választ, megoldást nyújtanunk. Érdemes több hónapra előre tématervet készítenünk, amelyben összegyűjtjük, sorba rendezzük a feldolgozni kívánt témákat. Így mindig a célközönségünkre és a problémáikra koncentrálhatunk, nem fogunk elveszni a lehetőségek tengerében.
 

2. A jó tartalom minőségi, hasznos és eredeti

Az általunk létrehozott tartalom mi vagyunk, annak minősége rólunk állít ki bizonyítványt.  Az értékes tartalomból a blog szerzőjére, illetve termékei, szolgáltatásai minőségére is asszociál a közönség.
Minden jó tartalom valamilyen céllal készül, például tanít, inspirál vagy segít. A pusztán a kulcsszavak elhelyezésének céljából megírt, mondanivaló nélküli szövegek nagyon könnyen felismerhetők arról, hogy olvasásuk (és írásuk is) kellemetlen érzést, az erre érzékenyeknek szinte fizikai fájdalmat okoz. Ilyen szövegekkel nem lehet olvasókat gyűjteni, és a Google sem fogja szeretni.
 
Olvasótábort építeni és megtartani csak magas minőségű, eredeti szövegekkel lehet. Ha pusztán kedvtelésből olvasgatunk, nem biztos, hogy feltűnik, de ha egy konkrét dologra rákeresünk, egyből nyilvánvaló lesz, hogy óriási mennyiségű másolt, duplikált szöveg kering az interneten. Rendszeresen, teljesen saját kútfőből írni gyakorlatilag lehetetlen, de azért rengeteg árnyalat van a copy-paste-tel „írt” szöveg és a minden porcikájában eredeti között. Az teljesen rendben van, ha mások szövegeit, ötleteit kiindulópontnak, ötletadónak, inspirációnak használjuk. Azonban ez azt jelenti, hogy nem egy az egyben átvesszük, hanem átgondoljuk, vitatkozunk vele, kiegészítjük a saját tapasztalatainkkal, ötleteinkkel, nézőpontunkkal, módosítunk rajta, hozzáteszünk. Így kapunk valami újszerűt, valami mást, ami lehet, hogy nem száz százalékban eredeti, de mégis ott vagyunk mi is a sorok között.
 
A közönség általában csak úgy böngészget, nem olvas el egy témáról több cikket, így, ha a mi szövegünk jó stílusban, érdekesen, szórakoztatóan van megírva, biztosan élvezni fogja, és nem hányja a szemünkre, hogy nem mi találtuk fel a spanyolviaszt.  Hogy az általunk alkotott szöveget plágiumnak veszi-e a Google, azt könnyen leellenőrizhetjük olyan ingyenes oldalakon, mint például a https://plagiarismdetector.net/.
 

3. A cím a szöveg egyik legfontosabb része

A cím a szöveg tartalmának, lényegének összefoglalása, sűrítménye, esszenciája. Kiemelt pozíciója révén a célja az, hogy felkeltse az olvasó figyelmét, rávegye a kattintásra, a cikk elolvasására. Szinte fontosabb, mint a szöveg maga, mert az emberek jó része csak a címet és maximum az első néhány sort olvassa el. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell szentelnünk a címadásnak. Olyan címet adjunk, amelyre adott esetben mi magunk is rákattintanánk.
Jó címet adni nehéz. Hasznos lehet, ha akár 5-10 verziót is összeírunk, hogy abból kiválaszthassuk a legjobbat. Vannak, akik először a címet találják ki, majd erre húzzák rá a komplett blogbejegyzést.
 

4. A rövid szöveg nem jó szöveg

Hogy milyen hosszú legyen egy blogbejegyzés, arra nincsen egyértelmű válasz. A különböző felmérések különböző eredményeket hoznak. Az biztos, hogy a SEO szempontból is értelmezhető szöveg nagyjából 400 szó körül kezdődik (ez egy szellős A4-es oldal 12-es betűmérettel), de a Serpiq egy régebbi vizsgálata szerint 2450 szó, a Medium szerint pedig 1600 szó az ideális. Ha képet is teszünk bele, akkor körülbelül 1000 szó is elég.
Az optimális hossz önmagában nem elég. Írjunk jó tartalmat, ne pedig mondandó nélküli, szószaporító jellegű, semmiről sem szóló cikkeket. Senki, még a Google sem szereti az üres locsogást, a tartalmatlan szószaporítást: az emberek gyorsan visszafordulnak az ilyen oldalakról.
 

5. Megszólítás

Célközönségünk ismeretében döntsünk a tegező (pl. Festés előtt csiszold le a szekrényt!), a magázó forma (Festés előtt csiszolja le a szekrényt!) vagy az általános alany (Festés előtt csiszoljuk le a szekrényt!) használata között, aztán végig tartsuk is magunkat hozzá, ne váltogassuk cikkenként. A hétköznapi tematikájú blogok nagy többsége a lazább, közvetlenebb tegező formát választja, a céges és üzleti blogok esetében pedig gyakoribb a hivatalosabb, formálisabb magázó forma vagy a semleges általános alany.
 

6. Kellemesen, szépen vagy sallangmentesen, lényegre törően?

A blogbejegyzés műfaját tekintve leginkább egy újságcikkhez áll közel, tehát semmiképp nem szépirodalom, ahol a nyelvi, stílusbeli kísérletezésnek komoly terepe lenne. Persze azért egy kis költőiséggel, szóképekkel, hasonlatokkal, metaforával stb. színesíthetjük a mondandónkat, nem véletlenül a retorika alapelemei ezek az ókortól kezdve. Elsősorban mégis információt közlünk érdekesen, közérthetően. Alapvetően kettő, egymásnak némileg ellentmondó módszer között választhatunk.

• Az egyik a ráérősebb, mesélős stílus, például amikor mondanivalónk alátámasztására vagy illusztrálására elmesélünk egy személyes vagy máshonnan vett történetet. A történetmesélés egyidős az emberiséggel, számos felmérés bizonyítja, hogy a történetek az érzelmek felkeltésén keresztül sokkal erősebben hatnak ránk, mint például az adatok, amelyek rövid idő alatt kihullanak a fejünkből. (A történetmesélés mint marketingeszköz szerepéről bővebben itt írtunk.) Az érzelmi ráhatás, kapcsolódás lehetősége mindenképpen erős érv e módszer mellett.
• Ugyanakkor nagyon sok olyan ember van, aki célzottan, információkra vadászik a neten és nem kíváncsi vagy nem ér rá a mi komótos történeteinket olvasgatni. Szeretné már a címben, a leadben és az első pár sorban, maximum bekezdésben megkapni a lényeget, a választ a kérdésére, mert csak ennyi időt tud rászánni a problémára. A nagyszámú ilyen beállítottságú olvasó miatt sok blog (és újságcikk) dönt a „fontos infókat az elejére” vagy szakszerűbben fogalmazva a fordított piramis módszer mellett, mely szerint a legfontosabb információk, a mondandó lényege előre kerülnek a szövegben, és minél kisebb a relevanciája egy-egy részletnek, annál inkább hátra sorolódik. Mindent olyan tömören mondjunk el, amennyire csak lehetséges. A legvégén olvassuk át még egyszer, amit írtunk, és húzzunk ki belőle mindent, ami úgy nélkülözhető, hogy az értelmezést nem veszélyezteti.

 
Mi magunk döntjük el, hogyan találjuk meg az arany középutat e két módszer között. Természetesen lehet és érdemes is váltogatni őket, ezzel is színesebbé, érdekesebbé téve írásainkat.
 

7. A jól formázott szöveg fontossága

Az olvasók figyelmének megtartása kulcskérdés. Hiába szuper a szövegünk, ha senki nem olvassa el, nem kattint rá. Ezért is kulcsfontosságú a cím, amelyről fentebb már írtunk. Kiemelten fontos a szöveg tördelése, ugyanis a tagolatlan, sűrűn teleírt, hosszú szöveg riasztóan hat az olvasóra: a szövegmasszát meglátva rögtön visszafordul.
 
Ezért tagoljuk a szöveget az alábbiak szerint.

• 4-8 soronként kezdjünk új bekezdést,
• legyenek a szövegben alcímek is,
• törjük meg a szöveget felsorolásokkal, képekkel, táblázatokkal, keretes szövegdobozokkal, mert így könnyebben átlátható az olvasó számára. Emellett a tördelés az író számára is megkönnyíti a szöveg értelmezését, támogatja annak logikus épülését. Ezek útjelző pontokként működve egyre tovább lendítik a figyelmet. 
• Használjuk a tipográfia eszköztárát, éljünk a különböző betűméret, -típus, -vastagság és a színek adta számtalan lehetőséggel!
• Mindig válasszunk egy mutatós, a témánkhoz kapcsolódó képet a bejegyzéshez. A képek igényesebbé teszik a megjelenést és jelentős mértékben emelik az olvasottságot. Például a közösségi oldalakon a képekkel ellátott bejegyzések 94%-kal népszerűbbek, mint a kép nélküliek. A képek témája sem mellékes: csinos lányok, gyerekek, kutyák, macskák előnyben.
• Használjunk rövid mondatokat és egyszerű szavakat! Igazodjunk a célközönségünk szóhasználatához, stílusához. Fogalmazzunk érthetően, kerüljük a szakzsargont, az öncélúan túlbonyolított szövegeket.
• A magyar nyelv szabályainak betartása és a hibátlan helyesírás alapnak tekinthető. Ha nem jó a helyesírásunk, használjunk helyesírásellenőrző programot, nézessük át valakivel a szöveget, vagy bízzuk szakemberre az írást.

 

8. Használjuk természetesen a kulcsszavakat!

A kulcsszavak fontosak, de nem jó, ha kilóg a lóláb. Kerüljük a kulcsszavak halmozását: amellett, hogy rontja a szöveg hitelét és természetességét, a Google is kifejezetten bünteti. Először írjuk meg lendületből, jókedvűen a bejegyzést, és utána szőjük bele a kulcsszavakat pár olyan helyre, ahová a szöveg természetes módon megengedi.
 

9. Egy kicsit legyünk benne mi is!

A blog személyes műfaj. A szaktudásunk és a személyünk hitelesíti a mondanivalónkat. Nem az életünk a téma, de nem tudjuk elkerülni és ne is kerüljük, hogy egy-egy bejegyzés kapcsán megosszuk a személyes élményeinket, idevágó tapasztalatainkat. Ne vegyük magunkat véresen komolyan, olykor-olykor nyugodtan éjünk a humor vagy az irónia eszközével. Blogunk hűséges olvasóival egy idő után kölcsönösen közelebbi viszonyba kerülünk, a kommentek révén visszajelzést adhatunk egymásnak. Éppen ez a blogírás célja és lényege: egy adott téma és személy köré csoportosuló hasonló érdeklődésű közösség létrehozása.
A nyilvánosság elé lépés felelősséggel is jár.  Csak olyan dolgokat írjunk le, csak olyan dolgokhoz adjuk a nevünket és a felületünket, amelyekkel azonosulni tudunk.
 

10. Tartsunk ki!

Már sokan leírták, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a blogírás lassan megtérülő befektetés. Egy év arra elég, hogy a Google keresőmotorjai beazonosítsanak és számításba vegyenek. Dolgozzunk kitartóan, írjunk jó tartalmakat, és előbb-utóbb beérik a gyümölcse.
(További szempontok a témában itt.)