Ilyen a jó tartalom!

Ma már a legtöbb cég, vállalat tisztában van a tartalommarketing fontosságával. Tudják, hogy rendszeresen jó minőségű, informatív, érdekes és hasznos tartalmakat kellene közzétenniük. Olyan tartalmat, ami érdekli a célközönségüket és választ ad az őket foglalkoztató kérdésekre. Ez így leírva ésszerűnek és egyszerűnek hangzik, de amint hozzálátnánk a megvalósításhoz, máris számos kérdés fogalmazódik meg bennünk. Rögtön az első: milyen is a gyakorlatban egy jó minőségű, informatív, érdekes és hasznos tartalom? Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körül.

„Content is King”

A mára közismertté vált „A tartalom a király” gondolatot Bill Gates, a Microsoft alapítója fogalmazta meg 1996-ban. Egy általa írt esszének ezt címet adta, amiben kifejtette, hogy az interneten a tartalom által lehet jelentős összegeket keresni. Az állítás azóta beigazolódott. Hiszen még csaknem negyedszázaddal később is kiemelt szerepe van a tartalomnak. És nem is látszik más, ami le tudná taszítani a trónról.
 
A tartalom minősége azért is fontos, mert ezekből kiindulva a fogyasztó a termékünk, szolgáltatásunk minőségéről von le következtetéseket. A tartalmak – weboldal, Facebook-oldal, blogcikkek, videók stb. – és a cég terméke, szolgáltatása a vásárló fejében egy egységként él. Mindegyik eleme építi vagy rombolja a többi hírnevét, hitelét. Például egy összecsapott, átláthatatlan, kezelhetetlen weboldal lerontja a legkiválóbb termék reputációját is.

A fogyasztó arra gondol, hogy aki ilyen igénytelen weboldalt/Facebook-oldalt/blogot stb. üzemeltet, annak a terméke sem lehet profi. Éppen ezért minden tartalom, ami a kezünk alól kikerül, az a cégünk egészét építi vagy rombolja.
 
Akkor milyen is a jó tartalom, és hogyan készíthetünk ilyet? Gyakorlatias útmutatónk segítségével megkaphatja a kezdő lökést az is, aki eddig még nem foglalkozott tartalomkészítéssel. Ugyanakkor a következőkből ötleteket meríthet, illetve átgondolhatja stratégiáját az is, aki már a megvalósítás útjára lépett.

Milyen tartalmat készítsek?

Érték, minőség, következetesség – ezt a három jelzőt fessünk fel az iroda falára, vagy állítsuk be jelszónak a gépünkön.  Az értékes tartalom jelzi, megmutatja termékeink, szolgáltatásaink minőségét is. Olyan tartalmat kell létrehoznunk, amely érdekli, foglalkoztatja célcsoportunkat, segít neki, és választ ad az őt érdeklő kérdésekre.

Ki a célcsoport?

Praktikus segítség lehet, ha egy vagy több konkrét emberként képzeljük el, és felruházzuk személyiségjegyekkel a termékünk iránt érdeklődőket.
 
Próbáljuk meghatározni a

• nemüket,
• életkorukat,
• családi állapotukat,
• munkahelyüket,
• bevételüket,
• viselkedésüket,
• az előttük álló problémákat. 

Próbáljunk találni az ismeretségi körünkből hasonló embereket, és beleképzelni magunkat a helyükbe. Így könnyebb elképzelni, hogyan gondolkodnak és viselkednek, mit éreznek, milyen problémáik, céljaik, igényeik vannak. Ezeket átgondolva már kirajzolódik a célcsoport, aminek tagjait megszólíthatjuk a tartalmunkkal. Egy kulcsszókutatással kiegészítve még pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi érdekli a közönségünket, milyen stílusú kommunikáció a legelőnyösebb. (Bővebben a kulcsszókutatásról A keresőoptimalizálás alapja a kulcsszókutatás című cikkünkben olvashat.)

A jó tartalom segít, inspirál, tanít

Ha ezek közül egyiket sem teszi, akkor ne is fáradjunk a létrehozásával.
Minden jó tartalom valamilyen céllal születik meg. Nagyon gyorsan kiszúrhatók azok a szövegek, amelyeknek egyetlen célja a szószaporítás, a rendelkezésre álló hely kitöltése. Különösképpen bűzlenek azok, amelyek a „letudtam a heti blogcikket”, illetve a „keresőmotornak jó lesz” jellegű attitűdből születtek.

Hosszú távon ezek a tartalmak nem érik el a céljukat. Nem tudnak közönséget építeni maguk köré, sőt lejáratják a mögötte álló céget, márkát.

Ki akarna még szabadidejében is füle-farka nincs, semmitmondó, „rizsa” szövegekkel bajlódni? Egy rossz szöveg megírása is idő és energia, nem jelentősen kevesebb, mint egy jó szövegé. Szánjuk rá azt a kevés plusz időt, mert hosszú távon biztosan megtérül. Csak a minőségi tartalom a járható út, ami mindig valamilyen céllal íródik.
 
Ez a cél lehet például:

• segítség egy probléma megoldásához (pl. Hogyan szaporítsuk a hortenziát?),
• inspiráció, bíztatás valamilyen cselekvésre (pl. Így lesz rend a gardróbban!),
• tanítás, nevelés, edukálás (pl. Tudj meg többet a belső énedről!).

Ezek a kategóriák persze sokszor nem is válnak el élesen egymástól, egyszerre több is megvalósulhat. A lényeg, hogy olyan tartalmat írjunk, ami érdekli a célközönségünket, és valamit hozzátesz a világhoz. Persze azt eltalálni, hogy pontosan mi érdekli őket, egyáltalán nem könnyű, sokszor szerencse kérdése is. Azonban a törekvést sosem szabad feladni.
 
Hasznos segítség, ha alaposan tanulmányozzuk a saját vagy konkurenseink oldalaira érkező kommenteket, visszajelzéseket. Az sem baj, ha esetleg belépünk olyan Facebook-csoportokba, ahol a feltételezett célközönségünk is nagy számban jelen lehet. Ezekről a helyekről sok hasznos információt nyerhetünk.

A stílus (is) maga a cég 

A jó tartalmat be is kell csomagolni, és masnival átkötve átadni a fogyasztónak. A csomagolás a tálalás mikéntje, nevezzük összefoglalóan stílusnak. A masni pedig az egyéb kiegészítő, például vizuális elemek (képek, grafikák, videó stb.). Ez utóbbiról lentebb írunk bővebben.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy kinek írunk, mert a célközönségünkhöz kell igazítani a mondandónk stílusát.

• Megszólítás

Döntsünk a tegező/magázó/általános alanyt használó forma között! (Pl. Ne használj hosszú mondatokat! vs. Ne használjon hosszú mondatokat! vs. Ne használjunk hosszú mondatokat!). A döntés mellett tartsunk is ki, ne váltogassuk cikkenként.

• Tagoljuk a szöveget!

A bekezdések nélküli, tagolatlan, hosszú szöveg riasztóan hat sok olvasóra: ránéz és már be is csukja. Használjunk képeket, grafikákat, tagoljuk a szöveget bekezdésekre, ezeknek adjunk beszédes alcímeket. Ha mondandónk lehetővé teszi, bátran éljünk a pontokba szedés módszerével is. A szerző szempontjából is elősegíti a gondolatmenet logikus felépítését, az olvasónak pedig megkönnyíti a befogadást és értelmezést. Horogként működve megakasztják, megtartják, egyiktől a másik pontig lendítik a figyelmet. 

• Használjunk rövid mondatokat és egyszerű szavakat!

Erről sosem szabad megfeledkezni. A célközönségnek írunk, nem a Nobel- vagy a Pulitzer-díj bizottság tagjainak. Amúgy is, kevés olyan dolog van a világon, amit ne lehetne egyszerű, közérthető módon is elmondani. Az érthetetlen fogalmazás általában írói szándék, ami inkább a szerzőről árul el sokat, nem a tartalom bonyolultságáról.

• Adjuk bele önmagunkat is a szövegbe!

Fogalmazzunk változatosan, használjunk rokon értelmű szavakat, költői képeket (hasonlat, szimbólum stb.), mértékkel élhetünk az irónia vagy humor eszközével is. Olyan dolgokat írjunk le, amit igaznak tartunk.

A cím, ami eltalál

A cím a maga 4-5 szavával a szöveg egyik, ha nem a legfontosabb része. Többnyire a szöveg mondanivalója pár szóba sűrítve. Legyen frappáns, figyelemfelkeltő, ragadja meg a lényeget, hiszen ez alapján döntjük el, hogy elolvassuk-e a teljes szöveget.
Az első pár mondat, vagyis az első bekezdés szintén kiemelt jelentőségű. A legtöbben ugyanis a címet és az első bekezdést elolvasva döntenek arról, hogy szánnak-e időt a szöveg többi részére.

„Mi fáj, gyere, mesélj...”

A történetek szeretete egyidős az emberiséggel. A marketing célú történetmesélés vagy storytelling egy kiváló, ám gyakorlatot igénylő módszer. Remek eszközként szolgál a közönség és a márka kapcsolatának személyesebbé tételére, szorosabbra fűzésére. A történetmesélésnek is megvannak a szabályai, amelyekről a Kommunikáljunk történetekkel című cikkünkben olvashat bővebben.

Képek, grafikák, videók

A vizuális tartalom nagyon fontos. A képek, grafikák, esetleg rövid animációk vagy videók megtörik a szöveg egyhangúságát. Kis színt, változatosságot visznek a sorok közé, ezzel megkönnyítik a felhasználó számára a tartalom befogadását. Az igazán jó vizuális tartalom azonban több puszta „fűszernél”. Hozzáadott értéket jelent, ha a képeknek, grafikáknak önálló funkciójuk is van, például a szövegben nem elhangzott (plusz) információt tartalmaznak. (Vagy más szempontból világítják meg a szöveg állításait.) Az így kiválasztott, minőségi képek könnyen átlendítik a tartalmat a jó kategóriából a kitűnőbe. Arról nem is szólva, hogy a keresőmotorok szemében is plusz pontot ér a vizuális tartalom.

Ne bíztassunk vásárlásra!

Sokan érzik úgy, hogy ha már sok energiát beletettek a jó tartalom előállításába, nem hagyják veszni az alkalmat. Vagyis a végére feltétlenül odaírják a cég témába vágó, aktuális ajánlatát is. Ne tegyük! Ezzel inkább az ellenkező hatást érjük el. Az olvasó becsapva érzi magát, hogy csak erre ment ki a játék, és hitelét veszti az általunk előállított tartalom is. A jó tartalom vonzza az embereket, és előbb-utóbb maguktól is utánanéznek a cég termékeinek. Ne siettessük és ne erőltessük ezt a folyamatot, mert azzal hárító mechanizmusokat indíthatunk el.
A témában további információkat, tippeket Dióhéjban a tartalommarketingről című cikkünkben talál.